A piac

Imádok piacra járni. Ha csak tehetem, megyek. A legfontosabb ok, amiért rendszeresen kilátogatok, persze az, ami miatt az emberek többsége kijár; ott veszem meg a friss zöldséget és gyümölcsöt. És persze sok minden mást, de ez az írás nem hivatott vásárlási szokásaimat elemezni. Sokkal inkább szeretném a kineziológiához kapcsolni, még pedig az egyik alapvető munkaeszközömhöz, ami nem más, mint a Viselkedési Barométer (=VB). Régebben írtam már erről, de aki nem emlékszik vagy nem olvasta, esetleg még nem járt kineziológusnál, íme, egy nagyon rövid összefoglaló.

A VB egy összetett táblázat, melynek 2 oldala pozitív illetve negatív érzelmeket tartalmaz. Ez alapján azonosítom be, hogy a hozzám forduló ügyfél miért nem tudja megoldani a problémáját. A negatív érzelem azt mutatja meg, hogy mit érez a problémával kapcsolatban, a pozitív érzelem pedig abban segít, hogy milyen érzelmi állapot elérése segítene a probléma megoldásában.

Egy nap piacra menet jutott eszembe, hogy megnézem, hogy hol lehet a piac az én VB-men. Lássuk mi sül ki ebből.

Elsőként abból a negatív érzelemből indulok ki, ami akkor uralkodik rajtam, amikor korán akartam elindulni, de valami miatt ez nem jött össze. Ekkor egyrészt haragszom magamra (HARAG), mert nem teljesítettem a magam elé kitűzött célt, másrészt pedig feszült vagyok (TÚLFESZÍTETT), mert már a napi tervemmel kapcsolatosan „lemaradásban” vagyok. Mire lenne szükségem a VB szerint? A pozitív oldalon a HAJLANDÓSÁG/FELKÉSZÜLT áll. Például arra, hogy hajlandó legyek a magamra irányuló haragot egy nagy lélegzettel elengedni (pl. azzal, hogy megbocsátom magamnak késést), és gondoskodni arról, hogy minden nálam van, ami a piaci bevásárlás sikerét befolyásolja (pl. megfelelő nagyságú és mennyiségű táska, pénz, tojástartó, amit becserélek stb.). Ha a felkészültségemre koncentrálok a dühöm helyett, nagyobb az esélye, hogy mire a piacra érek máris jobban érzem magam, és élvezem az egyébként általam kedvesnek ítélt tevékenységet.

Mi van akkor, ha szürke az idő, de mire kiérek már szemerkél az eső? Esetleg BÁNATos és LEVERT vagyok. A VB szerint akkor fogom jól érezni magam a piacon, ha sikerül EGYENRANGÚ és TÖRŐDŐ lennem. Vagyis szürke időben mindenképpen esernyővel induljak el, máris nem eshet nagyobb bajom. Az, hogy mivel kell egyenrangúnak lennem, függhet attól, hogy nekem mi a jó. Az a jó, ha a többi emberrel érzem magam egyenrangúnak, aki ugyanúgy a piacon „tengeti” idejét eső ide, eső oda, pl. a sok-sok árus? Vagy esetleg a szomszéddal, aki hamarabb indult munkába, mint én, mert buszvezető? 

A végeredmény a lényeg, hogy olyan helyzetet teremtsek, amiben egyenrangú lehetek, mert az visz a célom eléréséhez, ami pedig annyi, hogy bevásároljak, és mindezt jó kedvvel, élvezettel végezzem.

Itt a tavasz, nyílnak a virágok, színesedik a piac. Kedves Olvasóm, köszönöm figyelmét. Akár a piacon, akár máshol, kellemes vásárlást és „beszerzést” kívánok Önnek!

Üdvözlöm.

Darvas Orsolya

(Aki a VB-vel kapcsolatban esetleg további információra kíváncsi, a 2012. júliusi Választás című hírlevelemben még olvashat erről.)