Hírlevelek

Könyvélmény

 

 

Talán már említettem, hogy imádok olvasni. Gyerekkorom óta falom a könyveket, bár mostanában kevesebb időm jut rájuk, mint szeretném, igyekszem úgy szervezni az életem, hogy hódolhassak ezen szenvedélyemnek.

Jelenlegi élethelyzetemben a türelem a kulcsszó, az időt pedig legjobb egy könyvvel elütni, hát még ha olyan csodálatos – bár a most ajánlani kívánt könyvre talán inkább a megdöbbentő és elborzasztó jelzők jobban illenek -, könyvet sikerül a kezembe vennem, mint legutóbbi olvasmányélményem.

Edith Eva Eger: A döntés című könyvét fejeztem be ma este. Megrázó és egyben felemelő élményt nyújtott. A könyvvel nagyon sok ponton tudtam azonosulni. Ritkán teszek ilyet, sőt pár évvel ezelőtt még szentségtörésnek is tartottam volna; olvasás közben végig mellettem volt egy ceruza, hogy a számomra fontos gondolatokat azonnal aláhúzhassam.

Már a legelején egy olyan mondat szerepel benne – ami a regényben többször előkerül, és újabb és újabb bizonyítást nyer -, azaz „A szabadságunk abban rejlik, hogy megtanuljuk magunkhoz ölelni azt, ami történt.” Ez a mondat a regényben később úgy is megfogalmazódik, hogy csak akkor tudunk elengedni, ha elfogadunk valamit.

Aki rendszeresen olvassa a hírleveleimet, esetleg már kineziológusnál is járt, annak ez a gondolat már ismerősen csenghet, hiszen ez a Viselkedési barométer alaptézise. A választás elfogadással kezdődik, vagyis addig, amíg a jelenlegi helyzetet, helyzetünket, magát a jelent tagadjuk és nem tudunk azonosulni vele, addig képtelenség választást, Döntést hoznunk. E regényben a döntés a szabadságot jelenti, többféle értelemben is.

Számtalan idézetet hozhatnék a könyvből – talán még visszatérek rá egy későbbi hírlevélben -, végezetül álljon itt egy olyan fajsúlyos gondolat, amivel a regény utolsó előtti fejezete indul: „Az idő nem gyógyítja be a sebeinket. A gyógyulás azon múlik, mihez kezdünk az időnkkel. Akkor gyógyulhatunk meg, ha a felelősség mellett döntünk, ha a kockázatot választjuk – ha úgy döntünk, hogy eleresztjük a múltat vagy a gyászt.”

 

Köszönöm, hogy ezúton is velem tartott, kívánok csodaszép olvasással eltöltött perceket Önnek!

 

Szeretettel:

Darvas Orsolya