Érintés

Amikor a kineziológiai képzésekre kezdtem járni, emlékszem az elején nagyon furcsa volt, hogy a tanfolyamok elején, alatt és a végén - szóval folyamatosan -, kaptam ölelést. Lehetett ez a köszöntés jele, a megköszönés jele vagy egyszerűen csak úgy.

Ma már ezen csak mosolygok magamban, mert azóta teljesen magamévá tettem ezt a szokást, többször ölelek meg embereket, hogy kifejezzem érzéseimet. Ma délelőtt például a nordic walking edzőm volt az a remélem szerencsés, akit egyszer csak az edzés vége felé közeledve, diadalittasan - merthogy túl voltam egy számomra magas emelkedőn -, átöleltem; akkor épp örömömben és hálámat kifejezve.

Ér, érez, érik, érint, érlel, érintés. Egy tőből fakadó gyönyörű magyar szavak.

Az oldás során az izomtesztelés érintéssel történik. A két alkart érintem gyengéden, és kis nyomással tesztelek. Minden alkalommal megkérdezem a velem szemben állót, hogy megérinthetem-e. Nemleges választ még sohasem kaptam, ellenben olyat már többször tapasztaltam, hogy az illető meglepődik, vagy egy lépést hátrál, vagy egy picit az alsó testtáját hátrafelé mozdítja.

Ez számomra azt mutatja, hogy bizony az érintés senki számára sem közömbös, viszont valami gátlás is van bennünk vele kapcsolatban. Köztudott, hogy minden embert aura vesz körül, és ennek a buroknak a nagysága más és más. Ez is lehet az oka annak, hogy másképpen fogadjuk a másik érintését. Amikor az ember lánya segítő foglalkozást választ, akkor ezt az aurát tiszteletben kell tartani, és meg kell tudni vagy meg kell tanulni érezni a másik embert körülvevő burkot. Olyan ez, mint, amikor a hagymát hámozzuk, és kerülünk egyre közelebb a belsejéhez. Az oldás sikere abban is mérhető, hogy mennyi időn belül sikerül a hagymát megpucolni.

Egy kísérletre hívom Önt, kedves Olvasóm. Aznap, amikor e sorokat olvassa, kérem, érintsen meg két embert. Lehet ez ölelés, simogatás, kézfogás – az Ön bátorságára és fantáziájára bízom, hogy mi. A két érintés lehetőleg egyforma típusú legyen, mert arra kérném, hogy hasonlítsa össze őket. Figyelje meg a másik reakcióit és az Önét is. Hasonlóan reagált a két alany? Hogyan érzett Ön közben, egyformán vagy különbözően?

Ha van kedve, szívesen veszem, ha megosztja velem tapasztalait (orsi.darvas@gmail.com).

Köszönöm, hogy elolvasta a hírlevelemet, és kívánom, hogy minél többször okozzon Önnek kellemes perceket egy-egy érintés, és legyen bátor, hogy érintéssel is kifejezze, amit érez.

Üdvözlöm.

Darvas Orsolya